Sajnos idő hiányában mostanában nem sikerült huzamosabb ideig gépnél ülnöm, így ide is már régen írtam. Egy részről nem is bánom, mert a jó idő kijövetelével, beindultak a kerti munkák, és Csenge babával is pörgösebbek lettek a napjaink. Így ami szabadidőm van azt a babócámmal töltöm. Annyi mindent történt velük az utóbbi hónapokban, hogy nem is tudom, hogy hol kezdjem.

Kisasszonykám egyre inkább megállíthatatlan, minden érdekli, mindent meg akar fogni és nézni. Elkezdődött nála a felfedezések korszaka. 22-e óta már a 10. hónapot gyűrjük. Pár nap alatt annyi mindent tanult, hogy sokszor nem győzök csodálkozni, hogy mennyire fogékony. Gőzerővel süti a kis pogácsáit, puszit küld, pá pá-zik, megmutatja saját magát a képeken, a pociját, cicát, kutyát felismeri, apára mutogat, és minden másra ami éppen érdekli. Imád hintázni a szabadban. Igaz 10 hónapos de még nem mászik, csak kúszik, de hozzá képest a puskagolyó kis pista :) A mászás helyett inkább a felállást és a menést gyakorolja. Feltérdel ha kedve tartja, főleg ha valamit szeretne elérni, de kicsit lusta. Nem aggódok mert még van ideje, és eddig szépen megtanult mindent.

Miből is lesz a cserebogár?? :))

Most a fogacskáival küzködünk. Jelen pillanatban 4 db van. Valószínű, hogy útban van az ötödik is,mert tegnap óta nagyon nyügös, és harmadik napja hasmenése van. Sajálom szegénykémet, segítek neki ahogy tudok, de sokszor érzem, hogy tehetetlen vagyok. Tudom, hogy ezen túl kell esnie, de mégis, egy anyának nincs annál rosszabb, hogy szenvedni látja a gyermekét.

Rengeteget változott az utóbbi időben. Hatalmasat nyúlott. Kicsi haját már lehet cofizni.

A szemei pedig olyan gyönyörűek, mintha maga a tenger színeit hordozná magában. 

 

 

Hát a mai nap az nem volt egyszerű. Köszönhetően az időjárásnak, és a fogzásnak, eddigi legnehezebb napon vagyunk túl. Csengus is és én is kimerültünk rendesen. Fürcsi, és vacsi után már húzza is a lóbőrt. Remélhetőleg a holnapi napunk jobb lesz. Sajnálom nagyon, mert a fogzás miatt a hasmenés is gyötri, és hiába csinálok bármit mégis kicsípte a kis fenekét, ezért a pelenkázás is egy nagy harc.

A hideg idő beköszöntével már el kél a takaró, amit nem visel el. Ha este betakarom, akkor éjjel felébred, mert össze vissza hempereg az ágyban,  beleakad, ráfekszik, és nagyon nem csípi. A hálózsákot szintén nem szereti...szóval bajban leszek a télen, de talán szépen lassan vissza szokik.

Meg kell zabálni ahogy alszik :)

Kicsi Drágám imádja a pocakját. Igen nagy szerencsém van, hogy amit elé rakok azt mindent megeszik a spenóttól a sóskáig, a tök, a zöldbab...szóval mindent. Nincs olyan dolog egyenlőre amit nem eszik meg. És hát az édességet sem veti meg, akár csak én :)

Ahogy napról napra "öregszik" és közeledik az első születésnapja, egyre többször vissza gondolok a születésére. Még mindig nagyon hihetetlen, hogy Ő az életem része. Csodálatos érzés, hogy taníthatom, nevelgethetem, és látom, hogy van eredménye, mert napról napra ügyesebb. Próbálom a napjaimat úgy alakítani, hogy sokat tudja vele lenni, és foglalkozni. Hiszen olyan gyorsan felnő, és ezeket az időket nem tudom vissza hozni. Szeretnék minden fontos momentumban mellette lenni. Rettenetesen gyorsan elrepült ez a 10 hónap. Még majdhogynem a szülést, és egyáltalán a létezésést is alig tudom feldolgozni, most meg már lassan egy éves lesz. 

Alapvetően egy nyugodt baba, imád mosolyogni. Huncutkodik, főleg ha látja, hogy nekünk is tetszik, akkor meg még jobban. A kutyusokért teljesen oda van, ha meglátja a mi Happy kutyusunkat szinte kiugrik a bőréből, és azonnal megakarja fogni, és gyimálni. Szerencsére nem fél az "idegenektől", hamar feloldódik. Rettenetesen csiklandós, és hát anya ad neki rendesen:) Imádom hallani ahogy kacag, annál szebb hang nincs. 

Drágám most békésen szunyókál. Kinnt esik és a embernek nagyon semmihez sincs kedve. A szombati nyűgös napja után tegnap már vidámabb volt. Bár ma éjszaka többször is felkelt, hol inni, hol eltünt a cumi. Tegnap este Apa rakta le, és hát hálózsák nélkül sikerült. Valószínűleg fázott is egy kicsit, ezért is ébredt fel. De ahogy ráadtam már aludt is tovább. Próbálja megszokni, de nehezen megy. Hiába ha a takarót nem viseli el akkor ezt muszáj.

Ma délelőtt babócám rátalált a hintalóra, ami ilyen beleülős. Nagy sebesen felmászott rá, hogy ő beleakar ülni. Bele is raktam, hintáztunk egy kicsit, majd a kapaszkodójában kapaszkodva fogta magát és felállt. Egy hatalmasat mosolygot. Tetszett neki, hogy segítség nélkül tud állni. Nagyon cuki volt.

 

Iszonyú heteken vagyunk túl,és még nem nagyon látom a végét. Kicsilányom túl van egy húzós szalmonella fertőzésen. 2 hete apa céges családi nap rendezvényén elmentünk egy közeli élményközpontba, ahol sok állatot és a hagyományos életmódot mutatják be. Valószínüleg itt szedte össze a Drágám. Szerencsére nagyon erős a kis szervezete, és nem tudta legyűrni, mert rendesen küzdött ellene. Hála istennek nem kellett kórházban kikötnünk. Rettenetesen nehéz volt végignézi ahogy szenved, és a tehetetlenség szinte megölt. Sajnos erre nincs semmilyen gyógyszer, itt csak az idő segíthet, és az hogy a szervezet mennyire tudja leküzdeni, és kitolni magából ezt a vírust. Az óránkénti hasmenéstől szó se róla, akármilyen hamar lecseréltem a pelenkát, mégsem úsztuk meg a kipirosodást, talán az egészben ez volt a legnehezebb, mert se ülni, semmit nem tudott. Ha hozzáértem már üvöltött. Sokat segített a kamilla,mint fürdőként, mint pedig popsitörlő helyett is ezt használtam. Szegénykémnek nem volt elég baja, a hirtelen jött hűvös idő miatt, még meg is betegedett, torokfájás, orrfolyás, köhögés, és láz. Itt már elkerülhetetlen volt az antibiotikum használata, a köptető, fájdalomcsillapító, és társaik. Ebben a hónapban egy kisebb vagyont hagytunk már a patikában. De nagyon bízom benne, hogy most már kefelé megyünk, és rendbe jön minden. Szigorú diéta miatt, én is megvagyok lőve, hogy mit is adjak neki, hiszen sok választék nincsen.De mégis valahogy változatossá próbálom tenni a kis étrendjét, hogy ne mindig ugyanazt egye. Szerencsére az evéssel, és az ivással nem volt gond, hiszen ez nagyon fontos ahhoz, hogy ne száradjon ki. Ebben az időszakban sokkal bújósabb, és sokkal jobban ragaszkodik hozzám, és ez most olyan jól esik.

De azt szokták mondani, hogy minden rosszban van valami jó. Nagyon ügyesen és stabilan elkezdett üldögélni, kb 3 hete.4 napja pedig rendszeresen feláll már, amit most rettenetesen élvez, mert állandóan állni akar, még akkor is amikor aludni kéne, így nehézkesebb az elalvás. Eszméletlen aranyos ahogy feláll, és valamit felszeretne venni a földről,  viszont még nem tud finoman leülni, hanem csak úgy lehuppan a földre. Közben pedig hatalmasakat kacag. Egyre többet próbálkozunk az önállóan evéssel, kisebb nagyobb sikerrel megy is... :)

Oldal: Csenge baba napjainkban
A Mi kis Életünk! - © 2008 - 2024 - mylovecszcs.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével egyszerű a honlap készítés! Programozói tudás nélkül is: Honlap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat